A befogadó digitális Európa

Biztosítanunk kell, hogy a digitális forradalom ne hagyja magára a dolgozó embereket. Az új foglalkoztatási formáknak, mint például a platformmunka, prioritásként kell kezelniük a munka és a magánélet jobb egyensúlyát, a nemek közötti bérszakadék megszüntetését és a biztonságos munkakörnyezetet. Ezt a munkakörülmények javításával, a minimálbérek megállapításával és az erős kollektív tárgyalások előmozdításával lehet elérni, a szociális partnerek aktív bevonásával az egész EU-ban, valamint az európai szociális biztonsági szám (ESSN) bevezetésével.

A szociális dömping komoly probléma, amely messzemenő következményekkel jár mind a munkavállalókra, mind a vállalkozásokra nézve. Amikor a vállalatok az egyes országok szociális normái közötti különbségeket kihasználva versenyelőnyre tesznek szert, egyenlőtlen feltételeket teremtenek, ami a munkaügyi normák és a munkakörülmények romlásához vezethet. Ez nem csak a nem megfelelő körülmények között dolgozó munkavállalóknak okoz kárt, hanem nyomást gyakorol azokra a vállalkozásokra is, amelyek magas színvonalat akarnak fenntartani, de nehezen tudnak versenyezni azokkal, amelyek nem így tesznek. Alapvető fontosságú, hogy szigorú jogi és szabályozási intézkedéseket hozzunk a szociális dömping megakadályozására és a "versenyfutás az alulról lefelé" megszüntetésére. Ezáltal biztosíthatjuk, hogy a munkavállalókkal tisztességes bánásmódban részesüljenek, és hogy a vállalkozások egyenlő feltételek mellett versenyezhessenek, miközben a társadalmi felelősségvállalás magas színvonalát is fenntartják.

Ébernek kell lennünk a mesterséges intelligenciával (AI) szemben. Az Európai Uniónak lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy értékeinket tiszteletben tartsuk, és hogy a mesterséges intelligenciát felelősségteljes és biztonságos módon használjuk. Világos és erős szabályokra van szükségünk, hogy garantáljuk a tisztességes és átláthatóságot a mesterséges intelligencia fejlesztése és alkalmazása során.

Senkinek sem szabadna feláldoznia alapvető jogait a technológiai fejlődés érdekében. Ezért kell követelnünk, hogy a nagy kockázatot jelentő mesterséges intelligenciát alaposan vizsgálják meg az elfogultság és a diszkrimináció szempontjából, és ha veszélyezteti a jogainkat, akkor be kell tiltani. Az emberi felügyelet és az átláthatóság követelményeinek mindig biztosítaniuk kell, hogy a mesterséges intelligenciát etikusan és felelősségteljesen használják. A mesterséges intelligencia munkahelyi alkalmazására olyan szigorú szabályozásoknak kell vonatkozniuk, amelyek védik a munkavállalók jogait és méltóságát, és semmiképpen sem vezethetnek a munkavállalók teljesítményének kizsákmányolásához vagy felügyeletéhez. Minden olyan munkavállalónak, akit a mesterséges intelligencia alkalmazása miatt kár ért, jogában kell állnia jogorvoslatért folyamodni és a vállalatokat felelősségre vonni.

Röviden, az embereket a profit elé kell helyeznünk, és biztosítanunk kell, hogy a technológiát olyan módon használják, amely a munkavállalók és a társadalom egészének javát szolgálja.

A jó minőségű internetkapcsolathoz való hozzáférést a mai digitális korban alapvető jognak kell tekinteni. Az internet segít a kapcsolattartásban és a fontos információk elérésében. Azonban nem mindenki fér hozzá egyformán az internethez olyan tényezők miatt, mint a lakóhely, a jövedelem és a képességek. Ez digitális szakadékot hoz létre, amelyet át kell hidalnunk.

A digitális közszolgáltatásokhoz való hozzáférés szintén kulcsfontosságú. Mindenkinek képesnek kell lennie arra, hogy az internet segítségével hozzáférjen a kormányzati szolgáltatásokhoz, például az adófizetéshez vagy az ellátások igényléséhez - bár senkit sem szabad erre kényszeríteni, különösen ott, ahol az egyenlő hozzáférés még nem biztosított. Ha mindenki hozzáférhet ezekhez a szolgáltatásokhoz, igazságosabb és egyenlőbb társadalmat hozhatunk létre.

De ha már hozzáférünk az internethez, az nem jelenti azt, hogy mindig kapcsolatban kell lennünk. A munkáltatóknak tiszteletben kell tartaniuk azt a jogunkat, hogy a munkaidőn kívül is elszakadjunk a munkától. A mentális és fizikai egészségünk szempontjából fontos, hogy egyensúlyban legyen a munka és a magánélet.

A digitális oktatás és képzés előmozdítása és a digitális képzésbe való befektetés kulcsfontosságú, különösen a digitalizáció felgyorsulásával, olyan események miatt, mint a COVID-19 világjárvány. A készségek európai éve (2023) keretében progresszív digitális írástudás- és képesítési menetrendet kell elfogadni, és a polgároknak ingyenes hozzáférést kell biztosítani a digitális oktatáshoz a digitális írástudás javítása és az átképzés érdekében. Lényeges továbbá, hogy az új tanulási formák tiszteletben tartsák a gyermekek fejlődési igényeit, a digitális oktatási tantervek pedig elősegítsék az aktív állampolgárságot, a médiakompetenciát, a mesterséges intelligenciát és az adatismeretet. Az egész életen át tartó tanulásnak a digitális képzettségi szakadék megszüntetésére irányuló európai szintű stratégia egyik céljának kell lennie.

Emellett a kutatási programok és hálózatok bővítése a szellemi tulajdon védelme mellett fellendítheti a digitális innovációt, a dezinformációval kapcsolatos oktatás és tudatosság előmozdítása pedig virágzó európai digitális közszférát teremthet.

Legfőbb ideje, hogy felszámoljuk a nemek közötti szakadékot, és biztosítsuk a nők jobb képviseletét minden szinten. Olyan digitális ágazat létrehozásán kell dolgoznunk, amely elősegíti a nemek közötti egyenlőséget, és támogatja a nők részvételét a digitális oktatásban, különösen az olyan területeken, mint a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika.

Az is fontos, hogy minden nemnek egyenlő beleszólása legyen a mesterséges intelligencia alapú technológiák tervezésébe, megvalósításába, értékelésébe és az etikáról és normákról szóló vitába. Azáltal, hogy sokféle hangot vonunk be e technológiák fejlesztésébe, biztosíthatjuk, hogy tervezésük és alkalmazásuk méltányos és befogadó módon történjen, és hogy a különböző csoportok egyedi igényeit és aggályait figyelembe vegyük.

A digitális világ új lehetőségeket teremtett az egyének számára a kapcsolatteremtésre és az ötletek megosztására, de lehetővé tette a káros tartalmak és a visszaélések terjedését is. Létfontosságú, hogy biztonságos és befogadó online teret teremtsünk minden egyén számára, nemtől függetlenül. Ehhez határozott intézkedésekre van szükség a nemi alapú online erőszak megelőzése és kezelése érdekében, beleértve a tudatosság növelését, az áldozatok számára erőforrások és támogatás nyújtását, valamint az elkövetők felelősségre vonását.

Ebben a digitális korban a fogyasztók megérdemlik a védelmet és a felhatalmazást. Biztosítanunk kell, hogy az online vásárolt termékek ne legyenek hamisítottak vagy hibásak, és ne veszélyeztessék a fogyasztók egészségét és biztonságát. Azzal, hogy a fogyasztóknak jobb ellenőrzést biztosítunk személyes adataik felett, és felhívjuk a figyelmüket a manipulatív reklámokra, kiegyenlíthetjük a versenyfeltételeket, és megelőzhetjük a digitális kiszolgáltatottságot.

Az is kulcsfontosságú, hogy a fogyasztói szervezetek jogi lépéseket tehetnek a fogyasztói jogok megsértése ellen, hogy a hatalom az emberek kezében legyen, ne csak a vállalatokéban.

A digitális piacokról szóló törvény (DMA) fontos jogszabály, amelynek célja, hogy a nagy technológiai vállalatok szabályozásával növelje a versenyt és a méltányosságot a digitális piacon. Bár a DMA jelentős lépés a helyes irányba, önmagában nem biztos, hogy elegendő a digitális világ előtt álló összes kihívás kezelésére. Ezért kulcsfontosságú, hogy továbbra is olyan új szakpolitikákat és szabályozásokat vizsgáljunk és hajtsunk végre, amelyek képesek kezelni ezeket a problémákat és igazságosabb digitális környezetet biztosítani mindenki számára.

Meg kell vizsgálnunk azokat a "gyilkos felvásárlásokat" is, amelyek megakadályozzák, hogy a kisvállalkozások versenyezzenek a nagy online platformokkal, és érvényre kell juttatnunk az új szabályokat és szankciókat, hogy azokat a nagyhatalmú technológiai vállalatok valóban be is tartsák. Egyszerűen fogalmazva, biztosítanunk kell, hogy mindenki tisztességes esélyt kapjon a digitális gazdaságban.

A digitális óriások, köztük a Google, az Apple, a Facebook és az Amazon nem használhatják ki az adótörvényeket azáltal, hogy nyereségüket néhány alacsony adózású országban összpontosítják. Cselekednünk kell annak biztosítása érdekében, hogy ezek a technológiai óriások megfizessék méltányos részüket, és hozzájáruljanak egy igazságosabb és méltányosabb társadalom megteremtéséhez. Az adóelkerülés nemcsak a nemzeti és az uniós költségvetésre van hatással, hanem aláássa az alapvető közszolgáltatásokat és a szociális védelmet is. Ezért alapvető fontosságú, hogy biztosítsuk az OECD-nek a nyereség igazságosabb elosztására és az adóztatási jogokra vonatkozó szabályainak, valamint a 15%-os globális minimális tényleges adókulcsnak a gyors és hatékony végrehajtását.

Az uniós ipar versenyképességének fokozása érdekében az EU-nak prioritásként kell kezelnie az olyan kulcsfontosságú értékláncokba történő beruházásokat, mint az akkumulátorok, a mikroelektronika, a nagy teljesítményű számítástechnika, az autonóm járművek, az intelligens egészségügy, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipar, a hidrogéntechnológiák, az ipari tárgyak internete és a kiberbiztonság. Eközben az EU-nak forrásokat kellene fordítania a fenntartható mezőgazdaság és halászat korszerűsítésére és előmozdítására is, ami nemcsak az élelmezésbiztonságot fogja garantálni, hanem foglalkoztatási lehetőségeket is teremt, és javítja az életszínvonalat a vidéki és part menti régiókban, ezáltal vonzóbbá téve azokat a fiatalok számára.

Az X (korábbi nevén Twitter) jelenlegi helyzete Elon Musk vezetésével jól példázza, hogy miért nem hagyhatjuk szabályozatlanul a hatalmas közösségi médiaplatformokat. Tény, hogy a dezinformáció és a gyűlöletbeszéd terjedése egyre inkább befolyásolja demokráciáink jólétét éppúgy, mint polgárainkét. Úgy véljük, hogy ami illegális offline, annak online is illegálisnak kell lennie. Bár a közösségi médiaplatformok talán nem képesek megakadályozni minden illegális tevékenységet vagy gyűlöletbeszédet, ami a platformjukon történik, szabályokkal és emberekkel kell rendelkezniük az ilyen fejlemények megfelelő nyomon követésére és terjedésük megakadályozására. A cél nem a szólásszabadság felügyelete és a tartalmak letiltása, hanem annak megakadályozása, hogy a gyűlöletkeltő retorika valós erőszakhoz vezessen.

Ezeket a szabályokat Európán kívül is népszerűsíteni kell, ezért a digitális szolgáltatási törvényen (DSA) alapuló globális intézkedéseket akarunk, hogy megvédjük demokráciáinkat a Big Tech hatalmától. Ellenkező esetben a közösségi médiaplatformok továbbra is el fogják kerülni a felelősséget a platformjaikon megjelenő félretájékoztatásért és gyűlöletért. Emellett új jogszabályokat sürgetünk az olyan online függőségi minták kezelésére, amelyek a mentális egészség romlásához vezetnek, különösen a fiatal egyéneknél.

Az S&D képviselőcsoport döntő szerepet játszott a közelmúltban elfogadott jogszabályokban szereplő alábbi eredmények és biztosítékok tekintetében:

• A mobiltelefonos barangolási szabályok további 10 évvel történő meghosszabbítása.
• A lekapcsoláshoz való jog bevezetése.
• A platformokon dolgozók foglalkoztatásának törvényi vélelmének bevezetése.
• Az online fogyasztók jogainak megerősítése.
• A tartalomajánló algoritmusok átláthatóságának és választási lehetőségének előírása.
• A sötét minták és a legintruzívabb célzott online reklámok betiltása.
• Szigorúbb szabályok bevezetése a nagyvállalatokra a piaci erőfölénnyel való visszaélés megakadályozása érdekében.
• Az üzenetküldő szolgáltatások interoperabilitásának biztosítása.
• A munkavállalókra és a kiszolgáltatott csoportokra való összpontosítás az EU digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozatában.
• A nemek közötti egyenlőségre való összpontosítás az EU digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozatában.

Az S&D képviselőcsoport keményen dolgozik a következő eredmények eléréséért, akár a jelenlegi, akár az elkövetkező években:

• A hálózatsemlegességben gyökerező internet-hozzáférés és adatszuverenitás egyetemes alapjogként való kodifikálása.
• A médiaszabadság védelme és az online médiapluralizmus előmozdítása.
• A mesterséges intelligencia átlátható használatának biztosítása az EU-ban az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett, valamint a demokratikus és etikai értékekkel összhangban.
• A mesterséges intelligencia munkahelyi alkalmazásának szabályozása.
• A távmunka egységes jogi keretének létrehozása.
• A nők nagyobb arányú részvételének biztosítása a digitális oktatásban, képzésben és munkában.
• A digitális írástudás növelése, különösen a kiszolgáltatott csoportok, például a fogyasztók körében, a kizsákmányolásuk elleni küzdelem eszközeként.
• Erősebb és összehangoltabb uniós megközelítés biztosítása a nyitott és biztonságos kibertérrel kapcsolatban.
• Az elektronikus hírközlési adatvédelmi szabályok aktualizálása és a kommunikáció jogellenes megfigyelésének vagy lehallgatásának tilalma.
• A gyermekek online biztonságának védelme, felhatalmazása és tiszteletben tartása.
• A kriptovalutákkal való visszaélések, nevezetesen az adóelkerülés megakadályozása.
• Az online piacterek biztonságossá tétele és teljes körű felelősségvállalás az online vásárolt termékek biztonságáért.
• A tisztességes verseny védelme az egységes piacon és annak versenyképességének biztosítása a digitális ágazatban.
• A közérdeket, a szerződéses egyensúlyt és a meglévő jogokat tiszteletben tartó, tisztességes és versenyképes uniós adatgazdaság elveinek meghatározása.
• Az új technológiák, a virtuális valóságok, például a metaversum és a digitális eszközök új formái által támasztott társadalmi és gazdasági kihívások kezelése.